Békésszentandrás

Békésszentandrás Békés megye nyugati kapuja, a Hármas- Körös bal partján fekszik. Területét a 44- es főközlekedési út szeli ketté.  A főváros Budapesttől 150, a megyeszékhely Békéscsabától 50 km távolságra van.

kereszt

 

A magyar honfoglalás után a Körösök vidékén közel hetven település jött létre. Régészeti kutatások szerint területünkön több kisebb is volt, amelyek a tatárjárás során elnéptelenedtek.

Szentandrásról az első írásos emlék – mai ismereteink szerint – 1297- ben történt meg. 1329- ben egy vitás kérdés esetében merült fel ismét Szentandrás okleveles említése, melynek eldöntése után 1330. április 18.- án elismerték önállóságát és  Károly Róbert király beiktatta az Úzvásári család tulajdonába. Az akkori oklevélben Zenthandreas néven van feltüntetve. Az Úzvásáriaknak többszöri pereskedés árán közel száz évig sikerült megtartani, majd visszaszállt a koronára.

DSC04298

1436 körül Zsigmond király udvari lovagjának, Hunyadi Jánosnak adományozta. Ekkor kezdődött a szentandrási uradalom kiépítése, mely időszak településünk középkori históriájának legkiegyensúlyozottabb fejlődési szakasza. A Hunyadiak földes urasága idején Szentandrás nagyon felvirágzott, melynek 1460 körül mezővárosi jogokat szereztek. Hunyadi János halála után özvegye, Szilágyi Erzsébet irányította a birtokot. Őt Corvin János követte, aki hamarosan Dánfy Andrásnak adományozta az egész uradalmat. A Dánfyak vezetése alatt a birtok szétdarabolódott, megszűnt az egységes igazgatás, elvesztette városi rangját is. A négy részre esett falu a Paksí, a Patócsi család, Nagyfalusi Toldy Miklós és Dánfy Anna osztozott.

A török magyarországi uralma alatt Szentandrás lakóinak száma sokszor változott. A gyulai harcok idején sokan elhagyták a falujukat és csak lassan szállingóztak vissza. Azonban a magas adóterhek miatt a hódoltsági területről jó néhányan a szabad megyékbe szöktek. 1596- ban tatár segélycsapatok semmisítették meg Szentandrást, mely ezt követően hosszú ideig parlagon állt. Miután khász birtokká nyilvánították, az 1600- as évek közepétől ismét lakottá vált. A terület Rákoczi György erdélyi fejedelem fennhatósága alá tartozott. Az 1690- es években a felszabadító háborúk és egy pestis járvány miatt ismét lakatlanná vált. Az 1700- as évek elején 32000 Ft lefizetés után Száraz György hétszemélyes táblabíró kapta meg Szentandrást, akinek felesége Daróczi  Katalin Paksy leányági leszármazott volt. 1719- ben érkeztek az első telepesek a Bihar megyei Kabáról, akiket újabbak követtek. Köztük több visszatelepült is volt. Száraz György bérbe adta az uradalmat Tolnai István megyei pénztárosnak, aki nagyon kegyetlenül bánt a lakosokkal. Azok erre fellázadtak és kirobbantották az évszázad legnagyobb felkelését 1735. április 27.- én, melynek vezetői Szegedinácz Péró és a szentandrási bíró, Vértessi Mihály volt.

kornyekbeli

Az 1740- es években tovább nőt a falu lakossága, miután újabb csoportok érkeztek: a felső Tisza vidékéről katolikusok, valamint Nógrád és Hont megyékből evangélikusok tótok. Utóbbiak 1746- ban Rudnyánszki József akkori földesúr javaslatára tovább vándoroltak Komlós pusztára. A határ kicsiny volta miatt 1769- ben a lakosok egy része Kishegyes pusztára költözött.

A 19. században Szentandrás folyamatosan nőtt. 1827- ben 3740, 1852- ben 4941, 1890- ben 6362 lélek lakott.

Az 1848/49- es szabadságharcban részt vett a település lakossága. Többen áldozatul is estek. E század fontos eseménye volt a folyószabályozás, mely által biztonságossá vált az élet.

Az 1800- as évek végén nevezték el a települést Békésszentandrásnak.

1891206_804517146240153_329267251403303245_n

A 20. század szomorú eseményei nem kerülték el Békésszentandrást. Mindkét világháború sok-sok áldozatot követelt, melyre az 1927- ben, József főherceg által felavatott Hősök szobra emlékeztet. A két világháború közötti fontos időszak eredményei a szőnyegszövés meghonosítása, mely világhírűvé tette Békésszentandrást és a helyi közigazgatás modernizálása, melynek része volt 1924- ben Csabacsűd elszakadása. 1936 és 1942 között itt épült meg a Hármas- Körösön az ország akkori legnagyobb duzzasztóműve, melyet a kormányzó Úr, Horthy Miklós helyezett üzembe.

A második világháború utáni időszakban a kollektivizálás játszotta a főszerepet. A mezőgazdaságon túl szövetkezetbe tömörültek az asztalosok, a cipészek, a fémmunkésok valamint a szabók és varrónők is.

Az 1960- as évek elején elkészült a községi vízhálózat és megkezdődött a járdaépítés, mely által javultak az életkörülmények. A 60- as évek végétől napjainkig a mezőgazdaság a fő megélhetési forrás. 1970- ben Békésszentandrás elnyerte a nagyközségi címet.

Az 1990- es rendszerváltozás óta a közművek kiépítése történt meg, teljes a csatornázottság, a gázvezeték rendszer. Megvalósult az informatikai hálózat és a belvízelvezető rendszer. Az utak jó része is szilárd burkolattal lettek ellátva.

rendezvenyek

A jövőbeni rendezési tervek megvalósítása után reális esély nyílik egy alföldi kisváros kialakítására.